A gázkazánok cseréjét, gázfűtések tervezését érintő Energiahatékonysági rendelet foglalkoztatja a gázszerelő szakmát.

A rendelet szerint:
„2015. szeptember 26. után csak korlátozottan hozhatók forgalomba az Európai Unió tagállamaiban azon helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések, melyek nem érik el a 813/2013/EU rendelet szerinti szezonális hatásfokot és hangteljesítmény-szintet.”

Ez azt jelenti, hogy csak a „kondenzációs gázkazán” néven megismert kazánokat lehet majd felszerelni.

Mi lesz a régi hagyományos kazánokkal, és a már engedélyezett gáztervekkel?

A hagyományos gázkészülékek javítására, felújítására a rendelet nem vonatkozik. Ezek a korszerűtlen kazánok majd lassan fognak eltűnni, az alkatrészellátás, és a kémény felülvizsgálatok függvényében. Kazáncsere esetén pedig szembesülnünk kell az új kondenzációs készülék, a kéménybélelés, a kondenzvíz elvezetés költségeivel. Az még nem látszik, hogy az egyszerűsített gázkészülék csere eljárásban alkalmazható lesz-e. Ha nem, akkor költségként fog jelentkezni a gáztervezés, a MEO is.

A szakma, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete azon lobbizik (jó eséllyel), hogy a magyarországi végrehajtási rendeletben legyen egy kétéves türelmi idő, igazodva a gázterv 2 éves érvényességi idejéhez.

Sajnálatos tény, hogy az EU-s rendelkezés nálunk sok helyen még a mára már nagyon korszerűtlen nyitott égésterű kazánokat találta. Ezek a készülékek alacsonyabb hatásfokon túl, a rendszeres karbantartás, kéményellenőrzés hiánya miatt meglehetősen veszélyesek is. Gondoljunk csak az elmúlt évek szénmonoxid mérgezéseire.

Miért jó nekünk a kondenzációs Gázkazán?

A kondenzációs kazán a jelenleg leghatékonyabb energiafelhasználású gázkészülék. Nem véletlen, hogy az energia megtakarítás egyik jelképe lett. A hatékonysága a profi égés szabályzásnak, és a kéményen távozó hőmennyiségből történő visszanyerésnek köszönhető. A megtakarítást, a megtérülést sokféleképp számítják. A legjobb számokat nyilván akkor kapjuk, ha a konvektoros fűtéssel hasonlítjuk össze.